Vrana-tó Természetvédelmi Park

A Vrana-tó Természetvédelmi Park 1999-ben nyilvánították parkká, és 57 négyzetkilométert foglal el. A Vrana-tó Horvátország legnagyobb természetes tava, és egy karsztmezőként keletkezett, amely feltöltődött vízzel. A tó egy kriptodepresszió, ami azt jelenti, hogy felszíne a tengerszint felett van, míg feneke a tengerszint alatt. A tó 2-5 méter mély, és mivel közel van a tengerhez, a tengervíz föld alatti úton eljut a tóhoz, és enyhén brakkossá teszi azt. A tó sok csapadékvizet és vizet gyűjt a környező patakokból.

A tó a mocsári növényfajok élőhelye, amelyek a park területén élő 148 növényfaj mintegy harmadát teszik ki. Vannak itt tűlevelű erdők is, mint például az alepi fenyő erdők, amelyeket a tó déli oldalán telepítettek. A park északi részén magyaltölgy és makkia erdők találhatók.

A friss és sós víz keveredése miatt a tóban halak keveréke is él. Az emberi tevékenység miatt már csak 2 faj őshonos, ezek az angolna és a folyami küllő, míg a többi 15 fajt tenyésztés céljából vagy véletlenül telepítették be. Vannak még itt harcsa, ponty, ezüstkárász, ragadozó géb, tengeri sügér és egyéb fajok.

Az állatfajok közül legtöbb a zöld béka és a varangy, de salamanderek is találhatók. A park 19 hüllőfaj otthona, mint például teknősök, gyíkok és kígyók. Néhány faj a lábatlan gyík, a házi gekkó, a vízisikló, a fürge sikló és mások. A parkot már 1983-ban értékes ornitológiai területté nyilvánították, az itt fészkelő és áttelelő számos madár miatt.

A Vrana-tó Természetvédelmi Parkban régi épületek is találhatók, mint a késő antik torony Osridak, amely a 4. századból származik. A torony katonai célokat szolgált megfigyelőhelyként és az időjárás elleni menedékként. Van itt még a 15. századi velencei Osridak-torony és hasonló velencei építmények maradványai, amelyek az ozmánok elleni védelmet szolgálták. Itt vannak egy bencés kolostor és egy török pihenőhely és fogadó maradványai is.

Fotó: www.parkovihrvatske.hr
Horvátország legnagyobb természetes tava (a Vrana-tó) természeti jelenség, és olyan hely, amelyet sok turista, sporthorgász és természetkedvelő keres fel.

A tó két történelmi város, Zadar és Šibenik között található. A Vrana-tavat a környező területtel együtt 1999-ben nyilvánították Természetvédelmi Parkká. Egy karsztmező elárasztásával, egy kriptodepresszió kialakulásával keletkezett. A Vrana-tavat néhány kis természetes forrás táplálja. Ezen a területen sok ritka mocsári madár él. A tó bővelkedik változatos édesvízi halakban, ezért kis paradicsom a sporthorgászok számára. A tó különösen értékes lakója a bodorka (Scardinius erythrophthalmus) mediterrán alfaja, amelyről úgy gondolják, hogy egész Horvátországban csak ebben a tóban található meg.



Egy könnyű sétával vagy a kerékpárutakon tett kirándulással a látogatók élvezhetik a Vrana-tó természeti környezetét, és közelebbről is megismerhetik gazdag növény- és állatvilágát.

Tanösvények a Vrana-tó mentén

A tanösvények kifejezetten úgy vannak kialakítva, hogy a látogatók élvezhessék a természetet, de egyúttal valamit megtudjanak a környezetről, amelyben tartózkodnak.

A Vrana-tó madarai tanösvény az ornitológiai rezervátumon halad át, közvetlenül a Vrana-tónál. Az ösvényen tett séta során tekintete a Vrana-tó gyékényeseire terjed ki. Ezekben a sűrű gyékényesekben különböző madárfajok élnek, köztük kiemelhetjük a vörös gémet (amely a Vrana-tó védjegye), vagy akár a veszélyeztetett kis kárókatonát, amelynek számára a Vrana-tó az egyetlen állandó fészkelőhely Horvátországban.

Az ösvény mentén elhelyezett táblák megismertetik önt a Vrana-tóban és környékén élő változatos növény- és állatvilággal.

A Kamenjak kilátó tanösvény kiváló kilátást nyújt az egész Vrana-tóra, Dragéra, Pakoštanéra, Pirovacra, Betinára, Murterre, valamint a teljes Kornati-szigetcsoportra és az azon belüli számos nagyobb és kisebb szigetre. A gyönyörű kilátás mellett az ösvény mentén elhelyezett táblák megismertetik önt érdekes történelmi részletekkel, a vidék kultúrájával, népi hagyományokkal és a Természetvédelmi Park természeti jellemzőivel.

A tanösvény botanikai szakasza egy körkörös túra- és gyalogösvény mentén van kialakítva, amely a Kamenjak kilátótól a Mernjača-szurdokon át a Bašinka kikötőhelyig, majd tovább az Orlja draga szurdokon át vissza Kamenjakig vezet, így körkörös útvonalat alkotva. Az ösvény a karszt jellegzetes miliőjét mutatja be, és az ösvényen tett sétával különféle érdekességeket tudhat meg az itt élő jellegzetes növényekről.

A halakról szóló tanösvény a Prosika kis kikötőjében található. A szárazon falazott kőfalon 5 oktató táblát helyeztek el, amelyek a Vrana-tó halairól tanítanak. A táblákon elolvashatja, milyen halak éltek a Vrana-tóban, mielőtt az ember beavatkozott volna. Érdekes részletek is olvashatók a Vrana-tóba horgászat céljából vagy véletlenül betelepített halfajokról, valamint azokról a halakról, amelyek a Prosika, a Jugovir csatornán vagy a mészkőgerinc repedésein keresztül kerülnek a tóba. Ha végigsétál ezen az ösvényen, sokat megtudhat az angolnáról, a folyami küllőről, a pontyról, a harcsáról, a csukáról, az ezüstkárászról és a gambúziáról.

A Modrave – Prosika-csatorna tanösvény a Jadrán keleti partjának egykori legnagyobb olajfaligetén halad át. A Prosika-csatorna a térség akkori legbonyolultabb épitészeti projektje volt. Ezen az ösvényen sétálva érdekes részleteket tudhat meg néhány, a karszton élő állatfajról. Tudjon meg valamit a leghosszabb európai kígyóról, valamint a görög teknősről.

A ragadozó madarak tanösvény a panorámás kerékpárút egy részén található. Ebből az ösvényből gyönyörű kilátás nyílik a Vrana-tóra. Az ösvényt követve, a Majdan-i kőből készült megfigyelőponttól a 6 km-re lévő fából készült megfigyelőpontig, sokat megtudhat a ragadozó madarak különböző fajairól, valamint azok közötti hasonlóságokról és különbségekről. A látogatók tiszta betekintést nyernek ezeknek a madaraknak a jelentőségéről egy olyan összetett ökoszisztémában, mint a Vrana-tó.