Salona régészeti lelőhely – Split

Látogasson el a kelet-adriai partvidék középső részének egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyére. Salona a római Dalmácia tartomány antik metropolisza. A kelet-adriai partvidék középső részén fekszik, és az antikvitásban a római tartomány fővárosa volt. A népvándorlás idején Salonát elhagyták, és egy bizonyos idő után kissé keletebbre nőtt fel a horvát középkori Solin városa.

Splittől hat kilométerre északra, a mai Solinban találhatók az antik Salona város maradványai. A római Dalmácia tartomány metropoliszáról van szó. A város gyorsan és zavartalanul fejlődött, amit kedvező földrajzi helyzete a kelet-adriai partvidék közepén és a védett Kaštelai-öböl mélyén való elhelyezkedése is elősegített. Ezenkívül a város fejlődéséhez hozzájárult az a tény is, hogy a Salon folyó (ma Jadro) deltájánál feküdt, valamint a jó közúti kapcsolat a belföldi területekkel.

Nagy történelmi jelentősége miatt már a 19. század végén megkezdődtek e lelőhely jelentősebb régészeti feltárásai. A legnagyobb érdem ebben don Frane Buliéé, aki az 1894-ben Solinban megtartott Első Nemzetközi Őskeresztény Archeológiai Kongresszus alkalmából felépíttette a Régészeti Múzeum emlékgyűjteményét és munkaterét.

Rajta kívül el kell ismernünk más tudósok érdemeit is, mint Lujo Marun szerzetesét és Mirko Cecić történészét.

Salona napjainkban gazdag kulturális turisztikai kínálatot nyújt Splitben és környékén

Ma dicsekedhetünk azzal, hogy Solin városa jelentős mértékben fejlesztette a kulturális és egyházi turizmust. Ezek a turizmusformák egyre inkább fejlődnek, és idővel egyre gazdagabbak a történelmet és kultúrát kedvelő látogatók számára.

A kínálat minőségének mutatója bizonyára a számok is, amelyek évről évre emelkednek. A lelőhely látogatói nagyon elégedettek, van mit látniuk, és bizonyára van mit tanulniuk is. Az óváros épületeinek gyönyörű falai kiegészítik az összbenyomást, így elmondhatjuk, hogy a vendégek különleges módon élvezik az élményt.

Ma Solin a kulturális turizmus városa lett, amelynek turisztikai kínálata az antik Salona lelőhelyen alapul, de számos más nevezetességen is, mint a 18. századi Gašpina-malom, az Üreges templom mint Zvonimir király koronázási bazilikája, és Gradina, a római kori erődítmény.

Az említett lelőhelyek mellett a turistákat Solinba a Gospin otok (Mária-sziget) is vonzza, mint a horvátok legrégebbi Mária-kegyhelye. Egyre több zarándok érkezik, hogy felkeresse ezt a Mária-kegyhelyet.

Semmiképpen sem szabad elhanyagolnunk Solin és környékének természeti szépségeit. Az ezt a gyönyörű várost körülvevő zöld területet rendszeresen felkeresik családok Horvátország minden részéből és külföldről. A családok szívesen jönnek kirándulni, különösen a Jadro folyó menti kellemes környezetbe.