Kastav kulturális-történeti városegyüttese

Kastav középkori kisváros Rijekától északnyugatra, a Tengermellék-Hegyvidéki megyében, a Tarsaticától Tergeste felé vezető egykori út mentén. A látogató számára övezett magja miatt érdekes, de a glagolita kultúra szellemi központjaként is.

A régi település egy japód erődített domb helyén fejlődött ki, a régmúlt életéről pedig a közeli Mišinci-öbölben lévő nekropolisz tanúskodik. A középkorban uradalom székhelye volt, amelyhez Veprinac, Mošćenice és Volosko kikötő tartozott, így városi jellegzetességeket kapott. A 15. század elején glagolita írással, horvát nyelven írt statútuma volt, a glagolita papok és jegyzők pedig a tágabb vidék kulturális központjává tették a 19. és 20. századig. A 17. és 18. században a rijekai jezsuiták uralták, akik barokk stílusban építkeztek. A magot bástya és tornyok veszik körül.

Védett kulturális érték, a Horvát Köztársaság kulturális javainak nyilvántartásában a Z-2687 jelzéssel szerepel. A település első nyomai a 11. századra keltezhetők.

Adatok: a Horvát Köztársaság kulturális javainak nyilvántartása (Kulturális és Médiaügyi Minisztérium), nyílt licenc.